AZ ALAGUTAK OLDHATJÁK MEG A MARSON AZ EMBEREK LAKHATÁSI GONDJAIT.

Persze nagyon romantikusan hangzik, hogy majd egy futurisztikus üvegkupola védelmében nézik az emberek a marsi naplementét, az viszont már kevésbé örömteli, hogy eközben elmebomlasztó, rákot okozó és termékenységet romboló mennyiségű kozmikus sugárzást kéne kibírnia a szervezetnek. Nem, az üveg ez ellen nem véd.

A Marsnak nincs mágneses mezeje, és a légkör sokkal vékonyabb, mint a Földön, ezért igen komoly mesterséges sugárvédelmet kell teremteni. Az űrhajók burkolatába épített anyagból lehetne ilyen pajzsot építeni, ám ez igen drága mulatság.

Az alagútfúró berendezést csak egyszer kell odavinni, nyilván némi pótalkatrésszel és kiegészítő eszközökkel, és onnantól újabb és újabb kilométeres alagutakat tudnak vésni a Mars talajába.

 Nessie legendája a 17. századra vezethető vissza és noha soha senki sem tudta még bizonyítani, hogy látta a teremtményt, az mégis időről időre újra "megjelenik", és számos internetes álhír is terjed róla.

A legmerészebb teóriák egyike, hogy a Loch Ness-i szörny egy hosszú nyakú plezioszaurusz, amely valahogy túlélte a dinoszauruszok kipusztulásának időszakát. Egy másik elmélet szerint egy tokhal vagy egy méretes harcsa él a tóban. Sokak szerint azonban az állítólagos észlelések háttérben csupán a vízen úszó farönkök és az erős szelek állnak.

Gemmell szerint amikor az állatok mozognak a vízben, akkor a bőrükről, tollazatukról, pikkelyeikről és vizeletükből apró DNS-töredékek kerülnek a vízbe. A kutatók ezért a tó különböző pontjairól és mélységeiből 300 vízmintát gyűjtenek be az elemezésekhez. A kiszűrt DNS-mintákon szekvenálást hajtanak végre, és az eredményt összevetik a már ismert fajok adatbázisával. A végső eredmények az év végére várhatóak.

„Nem tartom valószínűnek, hogy szörnyre bukkanunk, de mindenképpen szeretném tesztelni az elméletet” - mondta Gemmell, hozzátéve, hogy még ha nem is tudják megerősíteni a teremtmény létezését, a vizsgálat akkor is értékes információkkal fog szolgálni, hiszen kerek képet ad Loch Ness biológiai sokféleségéről, és az esetleges betolakodó fajok jelenlétének mértékéről.

A professzor szerint azok egy részét, akik hisznek Nessie létezésében, valószínűleg az sem fogja eltántorítani, ha nem találnak szörnyre utaló DNS-t a tóban. Gemmellt már felkészítették rá, hogy a lény talán vakáción van, és rejtett víz alatti barlangokon keresztül kijutott a tengerbe, vagy földönkívüli, és nem hagy maga után DNS-nyomokat.

 Ezentúl azok is élvezhetik a brokkoli előnyös élettani hatásait, akik nem szeretik a zöldséget: ausztrál kutatók olyan brokkoliport fejlesztettek ki, amelyet kávék, turmixok, levesek készítéséhez és sütéshez is lehet használni – írja az MTI.

A CSIRO kutatóintézet tudósai a port a bolti árusításhoz nem elég szép, de jó minőségű brokkoliból készítették, amely egyébként csak kárba ment volna. Egy melbourne-i kávézóban próbaképpen már be is vezették a brokkolis lattét, bár a visszajelzések vegyesek.

Két kávéskanálnyi brokkolipor egy adag brokkolinak felel meg, a rostok mellett B6-vitamint, E-vitamint és mangánt is tartalmaz. A kivonat azért is előnyös, mert az ausztrálok étrendjében kevés az egészséges zöldségféle – mondta John Lloyd, a termék fejlesztésében közreműködő Hort Innovation nevű cég vezetője:

A kutatások szerint az átlag ausztrál nem fogyasztja el a naponta ajánlott zöldségmennyiséget, a brokkoliból készült por ezt pótolhatja.

A száz százalékos brokkolipor egész brokkoliból készül, olyan eljárással, amellyel megőrzik a friss zöldség természetes színét, aromáját és tápértékét. Mary Ann Augustin, a CSIRO vezető kutatója szerint a brokkoli fehérjében és rostokban gazdag, bioaktív fitokémiai összetevői miatt ideális alapanyag egy porított termékhez, amellyel a termelők növelhetik piaci kínálatukat.

A GYÉMÁNTNÁL IS KEMÉNYEBB ANYAGOT SIKERÜLT LÉTREHOZNI AZ MTA WIGNER FK SZFI KUTATÓINAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL.

A magyar kutatók több mint tíz éve létrehoztak egy nagyszimmetriájú, különleges dinamikájú, fullerén-kubán vegyületcsaládot. A vegyület a gömbszimmetrikus, csak szénből álló fullerének, és a kubán, azaz a kocka alakú szénhidrogén összekristályosításával jött létre. A kialakult szerkezet dinamikája igazán különleges, mivel egy álló és egy forgó molekulából álló alrácsból épül föl.

Az ábrán pirossal jelölték a gömbszimmetrikus, csak szénből álló fulleréneket; a kékek a kocka alakú szénhidrogének, a kubánok:

Meglepő eredményre jutottak. A kutatók egy kísérlet során az anyagot extrém nagy, 36-45 gigapascalos nyomásnak tették ki, amitől egy olyan amorf szénszármazék alakult ki, amelyben a roncsolódott fullerénekből álló egységek megőrizték hosszú távú rendezettségüket. Ezt a fullerének közé beépült kubán molekulák tették lehetővé, amik távtartóként működve megakadályozták, hogy az amorfizálódott fullerén egységek térhálósodjanak.

Amikor az anyagot még nagyobb, 45 gigapascal nyomás alá helyezték, a nagy energiájú kubán molekulák is reakcióba léptek a szomszédos szénklaszterekkel. Így

EGY OLYAN, NAGY KEMÉNYSÉGŰ HÁROMDIMENZIÓS HÁLÓZAT JÖTT LÉTRE, AMI MÉG A KÍSÉRLETNÉL HASZNÁLT GYÉMÁNT NYOMÁSCELLA FELÜLETÉT IS BEHORPASZTOTTA.

Ez azt mutatja, hogy a kutatóknak sikerült egy olyan újabb anyagot létrehozniuk, amely keményebb a gyémántnál. Az ilyen, amorf építőelemekből felépülő kristályos anyagok a szilárd testek új kategóriáját képezik.